folyékony gombaölõ csávázó szer
A termék biztronságtechnikai adatlapja (MSDS): romin_2010majus_.pdf
Hatóanyag: 25 g/l flutriafol + 25 g/l tiabendazol
|
Forg. kat.: I. |
Eng.szám: 02.5/2633/2/2008
|
m.v.i.: 0 |
|
AKG besorolás
|
| Integrált szántóföldi célprogram: felhasználható |
| Tanyás gazdálkodás: felhasználható |
| Egyéb szántóföldi célprogramokban: felhasználható |
| Integrált gyümölcs és szõlõtermesztés: - |
| Hagyományos gyümölcstermesztés: - |
| Kiszerelés: 20 literes kanna |
| Kultúra: |
Károsító
|
Dózis (l/tonna)
|
é.v.i. (nap)
|
kalászosok (ôszi és tavaszi) |
talajlakó kártevõk, dohánytripsz, fitofág poloskák
|
2
|
0
|
Hatásmód és hatékonyság
A csávázás eredményességét a csávázószer biológiai hatásán kívül annak formulációja és a felhordási technológia is erôteljesen befolyásolja. A Fusarium, a Septoria, Helminthosporium (újabb nevén Drechslera, Bipolaris és Exserohilum nemzetségek), az Ustilago és a Tilletia kórokozó nemzetségek fertôzése jelent nagy gondot a gabonatermesztésben. Az utóbbi évek szélsôséges idôjárása hatására a Fusarium fertôzések veszélyességi szempontból az elsô helyre kerültek. A fent felsorolt kórokozók jelentôs része a talajból is fertôz. A túl egyszerû vetésváltás (a kalászos, és a kukorica vetésterülete sok helyen eléri a 65-70%-ot is) következményeként és a tarlón maradó növénymaradványokon áttelelô szaporító képletek nagy tömege miatt talajaink fokozatosan telítôdtek fuzáriummal és más kórokozókkal. A kalászos vetômagok csávázásának célja a mag felületén vagy a mag belsejében lévô kórokozók elpusztítása. A kórokozók többféle módon is károsíthatják a kultúrnövényeket. Csökkentik a mag csírázóképességét. A kórokozók közvetlenül hatnak a mag csírázó képességére és a kelés biztonságára, mert a mag felszínén, a maghéj alatt, sôt felszívódva a mag belsejében is kifejtik hatásukat, mélységi fertôzést okozva. A mag életerejét azonban lényegesen gyengítik, ami elsôsorban olyan idôjárási körülmények között jár káros következménnyel, amikor a mag hosszan elfekszik a talajban, hatására vontatott vagy hiányos lesz a kelés. A vetômag kórokozókkal való fertôzöttsége olyan kicsi is lehet, hogy a vonatkozó szabványok minôségi elôírásainak megfelelnek. A növény azonban megbetegszik, s a fertôzött magból kikelô növényállomány súlyos fertôzések kiinduló pontjává válik. A fertôzött magtétel - a fertôzés mértékétôl függôen - alacsonyabb minôségi osztályba kerül, vagy kizárják a vetômagforgalomból. A csávázási eljárások közül legelterjedtebb a nedves csávázás, amikor 1t vetômaghoz átlagosan 5-10 l csávázó levet juttatunk. A csávázószerek jobb megtapadását a mag felületén különbözô tapadásfokozó anyagokkal lehet elôsegíteni, amelyeket a Romin formulációja már tartalmaz. A vetômag felületére tapadt kórokozók, a kôüszög és a törpeüszög ellen felületi kezelést alkalmazunk. A kôüszög elleni védekezés az egyik legrégibb növényvédelmi eljárás, amely szinte elindítója volt a magcsávázás gyakorlatának.
A Romin két felszívódó hatóanyagot tartalmazó csávázó szer, mely a két hatóanyag együttes hatásának köszönhetôen mind a magok felületén, mind a magok belsejében megbúvó gomba fertôzések ellen hatékony.

Felhasználási javaslatok
A Romin csávázó szert nedves csávázással kell felvinni a magokra, 5 -15 l/tonna csávázó lé felhasználásával. A csávázást a vetés elôtt elvégezve a csávázott mag biztonságosan tárolható. A Romin csávázószer formulációja színezô és tapadó anyagot tartalmaz, mely segíti a szer magon való megtapadását és a vetés során a hatóanyag nem porlik le a mag felületérôl. A mag felületén lévô kórokozókat kontakt módon pusztítja el. A csírázás során a magról oldódva a csíranövény a felületén és a gyökerein keresztül veszi fel a hatóanyagokat és így védetté válik a gombafertôzésekkel szemben. A Romin hatóanyagainak nincs semmiféle növekedés vagy csírázás gátló hatása, így a növény növekedését nem fogja vissza a csávázó szer. Túladagolás esetén sem okoz semmiféle károsodást a növények fejlôdésekor. Dózisa 2 liter vetômag tonnánként.


Az oldal elejére |